A vörös szemű levelibéka, tudományos nevén Agalychnis callidryas, feltűnő színeivel és különleges kinézetével azonnal magára vonja a figyelmet. Sokan a legszebb állatok közé sorolják, és Közép-Amerika esőerdőinek jelképe lett. Gyakran hívják makibékának is. Nem csak szép: sok biológiai érdekességet is mutat, amelyek segítenek megérteni a trópusi erdők élővilágát.
A faj a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozik. Cope írta le 1862-ben, az Agalychnis nemzetség tagja. A rendszertani kutatások során több szinonimát is kapott. Az IUCN Vörös Listája szerint jelenleg „nem fenyegetett”, de élőhelyén így is vannak gondok.
Hogyan néz ki a vörös szemű levelibéka?
Színezet és jellegzetességek
A faj megjelenése igazán különleges. Nevéhez hűen nagy, narancsos-vörös szemei vannak, macskáéhoz hasonlóan függőleges, összeszűkülő pupillákkal. Teste élénkzöld, hasa fehér. Oldalain kék vagy lila alapszín látható fehér, függőleges csíkokkal. Lábujjai élénk narancssárgák.

- szem: nagy, vörös
- test: zöld
- has: fehér
- oldalak: kék/lila fehér csíkokkal
- lábujjak: narancssárga
Ezek a színek a védekezésben is segítenek. Ha a béka mozdulatlanul ül egy levélen, zöld színe beleolvad a környezetbe. Ha baj van és megmozdul, a hirtelen felvillanó oldalszínek, a narancssárga lábujjak és a vörös szemek összezavarják a támadót. Ezt hívják „villanó színnek”. A látvány néha azt a látszatot kelti, hogy mérgező, pedig nem az.
Mérete és testfelépítése
A faj kicsi termetű: általában 5-7,5 cm. A nőstények nagyobbak, mint a hímek. Karcsú testű, hosszú lábakkal, amelyekkel ügyesen mászik a fákon.
Neme | Testhossz |
---|---|
Hím | 5-6,5 cm |
Nőstény | 6,5-7,5 cm |
A lábujjak végén tapadókorongok vannak, ezekkel stabilan kapaszkodik leveleken és ágakon, akár függőlegesen is. Nappal összezárja a lábait, becsukja a szemét, és élénk testrészeit a hasa alá rejti, így szinte teljesen zöldnek látszik.
Miért vörös a szeme?
A vörös szem a riasztás része. Pihenés közben a szemet egy átlátszó szemhéj fedi, amelynek mintázata a levelek erezetére emlékeztet, ez segíti az álcázást. Ha egy denevér, kígyó vagy madár közelít, a béka hirtelen kinyitja a szemét, és láthatóvá válnak a kék oldalak és a narancssárga lábujjak is.
A hirtelen, erős színkontraszt megzavarja a ragadozót. Sok faj főleg a szemére hagyatkozik vadászat közben, így ez az egy pillanat elég lehet a menekülésre. A feltűnő színek azt is sugallhatják, hogy a béka mérgező, ami tovább riasztja a támadót. Ez egy okos trükk a túlélésre.
Hol él a vörös szemű levelibéka?
Elterjedési terület és élőhely
Természetes élőhelye Közép-Amerika trópusi esőerdei Mexikótól Kolumbiáig. Megtalálható az alábbi országokban:
- Belize
- Costa Rica
- Guatemala
- Honduras
- Nicaragua
- Panama

Főleg a fák lombkoronájában él. A sűrű lombozat rejteket és vadászhelyet ad neki. A meleg, párás klíma kedvez neki, és sok rovar van a közelében. Folyók és tavak közelében gyakoribb, mert a szaporodáshoz víz kell.
Milyen éghajlatot kedvel?
A trópusi, egész évben meleg és nedves klímát szereti. Nappal 24-30°C az ideális, éjjel jó, ha kicsit hűvösebb, 21-24°C. Magas páratartalomra van szüksége; élőhelyén ez sokszor 80-100%. Terráriumban is erre törekednek.
Az esős évszak (május-november) kiemelten fontos, mert ekkor zajlik a párzás. Ilyenkor a békák lejjebb ereszkednek a fák tetejéről, és a talaj közelében keresnek helyet a peték lerakására. A megfelelő hőmérséklet és páratartalom szükséges az egészséges fejlődéshez és a szaporodáshoz.
Milyen életmódot folytat a vörös szemű levelibéka?
Éjszakai aktivitás és viselkedés
Éjszakai állat. Nappal pihen és rejtőzik a leveleken, összezárja a lábait, becsukja a szemét, így zöld tömbként olvad bele a környezetbe. Szürkületkor mozdul meg, először iszik, majd vadászni indul. Hosszú lábai ellenére ügyesen és biztosan mászik, nem ugrálva, hanem tapadókorongokkal kapaszkodva halad. A hímek párzási időben rezgésekkel is jeleznek: megrázzák az ágat, hogy közöljék jelenlétüket és tartsák távol a riválisokat.

Táplálkozási szokások
Húsevő, főleg rovarokat eszik. Éjjel vadászik lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre és más apró gerinctelenekre. Mindent megfog, ami mozog és befér a szájába. Ritkán kisebb békákat is elfogyaszthat. A zsákmányt gyorsan, ragadós nyelvével kapja el.
Terráriumban változatos étrendet érdemes adni, például:
- legyek, viaszmolyok
- házi tücsök, tücsök
- kisebb szöcskék
Emellett vitamin- és ásványi anyag-kiegészítésre is szükség van.
Ragadozók elleni védekezés
Ellenségei közé tartoznak:
- egyes denevérfajok
- kígyók
- madarak
Fő taktikája a rejtőzés és a meglepetés. Nappal beleolvad a zöld lombba. Ha mégis észreveszik, a vörös szem, a kék oldalak és a narancssárga lábujjak hirtelen megmutatása megtéveszti a támadót, és időt ad az elmenekülésre. A látvány azt a látszatot keltheti, hogy mérgező (valójában nem az). Ez a több elemből álló viselkedés segíti a túlélést.
Hogyan szaporodik a vörös szemű levelibéka?
Párosodási időszak és szokások
A párzás az esős évszakban, májustól novemberig zajlik. A hímek víz közelében gyűlnek össze, és dallamos kuruttyolással hívják a nőstényeket. A hang a riválisokat is távol tartja. A párosodást amplexusnak hívják: a hím szorosan átöleli a nőstényt, és ez az „ölelés” akár egy hétig is eltarthat a peték lerakása előtt. A hímek a faág megrázásával is jeleznek. Ha a rezgések nem döntenek, a hímek néha össze is csapnak.
Peték és utódnevelés
A nőstény általában víz fölé hajló levélre rak 75-100 zselészerű petét, amit a hím megtermékenyít. Az, hogy a peték nem közvetlenül vízbe kerülnek, csökkenti a vízi ragadozók kockázatát. A fejlődés során ammónia keletkezik. Ha a petéket száradás vagy nagy meleg fenyegeti, az ammónia szint megemelkedik, és ez hatására az ebihalak akár 3 nappal korábban is kikelhetnek.

Nagyjából 7 nap múlva a peték megrepednek, az ebihalak a vízbe csúsznak, és ott fejlődnek tovább. Amikor átalakulnak kis békákká, kimásznak a partra, felmennek a fákra, és onnantól fán élnek.
Milyen veszélyek fenyegetik a vörös szemű levelibékát?
Természetes ellenségek
Az álcázás és a villanó színek sokat segítenek, de a ragadozók így is veszélyt jelentenek. A denevérek, kígyók és madarak mind vadászhatnak rájuk. A fiatal ebihalak különösen sebezhetőek a vízben élő ragadozókkal szemben, amíg ki nem fejlődnek és fel nem költöznek a fákra.
A kétéltűek érzékenyek a környezeti változásokra. Az erdőirtás és más zavarások csökkentik a búvóhelyek számát, ezért a békák könnyebben prédává válnak.
Emberi tevékenység hatásai
Bár a faj jelenleg „nem fenyegetett”, az emberi hatások komolyak. A trópusi erdők irtása – mezőgazdaság, fakitermelés, városfejlesztés miatt – élőhelyvesztést okoz, és feldarabolja a megmaradt erdőket, ami elszigetelt állományokhoz vezet.
A szennyezés, a peszticidek és más vegyszerek ártanak a bőrön át lélegző kétéltűeknek. Az éghajlat változása megbolygathatja a párzási ciklust és az ebihalak fejlődését (ezt jelzi az ammóniával összefüggő korai kelés is). A hobbiállat-kereskedelem szintén nyomást gyakorolhat, bár ma már sok egyed tenyészetből származik.
Védettség és természetvédelmi státusz
Az IUCN Vörös Listán „nem fenyegetett” (Least Concern) kategóriában szerepel, 2009. november 14-i bejegyzéssel. Ez azt mutatja, hogy a faj elterjedt és a népesség jelenleg stabilnak tekinthető. Mégis fontos a folyamatos védelem.
Lényeges a trópusi erdők megőrzése. Segíthet a védett területek kijelölése, az illegális fakitermelés és a tiltott befogás visszaszorítása, valamint a környezeti szemlélet erősítése. A faj Közép-Amerika erdeinek jelképe, ezért jó esély van rá, hogy a jövőben is kap figyelmet és védelmet.
Érdekességek a vörös szemű levelibékáról
Miben különbözik más levelibékáktól?
Sok egyedi tulajdonsága van. A legfeltűnőbb a vörös szem, ami könnyen felismerhetővé teszi. Míg más levelibékák gyakran zöldek vagy barnák és csendben rejtőznek, ez a faj a rejtőzést a „villanó szín” hirtelen bemutatásával egészíti ki.
Szokatlan a kommunikációja is. A hímek a hang mellett a faág megrázásával keltett rezgéseket is használják a terület jelzésére és a riválisok eltántorítására. Ez a fajta jelzés ritka a békáknál. Emellett nem a vízbe rakja a petéket, hanem víz fölé hajló levelekre.
Kultúrális jelentősége és népszerűsége
Élénk színei és egzotikus külseje miatt népszerű a terrarisztikában és a nagyközönség körében is. Gyakran látni természetfilmekben, könyvekben, reklámokban a trópusi erdők jelképeként. Így sok ember figyelmét ráirányítja az esőerdők pusztulására és a fajok védelmére.
A népszerűség azonban veszélyt is hozhat. A felelőtlen tartás vagy az illegális befogás árthat a vadon élő állományoknak. Fontos a felelős oktatás és a fenntartható gyakorlatok terjesztése, hogy ez a szép kétéltű hosszú távon is megmaradjon a természetben és – megfelelő körülmények között – az otthonokban.
Gyakori kérdések a vörös szemű levelibékáról
Lehet otthon tartani vörös szemű levelibékát?
Igen. Terráriumban tartható, és színeivel igazán mutatós. Ugyanakkor gondos tartást igényel. Kezdőknek nem ajánlott, mert a trópusi körülményeket pontosan kell beállítani.
A DGHT (Német Herpetológiai Társaság) szerint a minimum terrárium: 40 × 40 × 50 cm. Több egyednél legyen nagyobb. Magas terrárium szükséges, mert szeretnek mászni. Ültessünk bele sok magas, széles levelű növényt, tegyünk liánokat, parafacsöveket és ágakat a mászáshoz és a búvóhelyekhez. A páratartalmat tartsuk 60-70% körül, és permetezzünk naponta legalább kétszer desztillált vízzel.
Miért népszerű a házikedvencként?
Több okból is kedvelt:
- színei feltűnőek és szépek (vörös szem, zöld test, kék oldalak, narancssárga lábujjak)
- éjszaka aktív, így jól megfigyelhető esti időben
- viszonylag csendes, lakásban sem zavaró
- egy szépen berendezett terrárium kis trópusi hangulatot ad otthon
Fontos a felelős tartás. A faj igényeinek pontos ismerete és a megfelelő környezet biztosítása nélkül nem érzi jól magát. Ha mindez megvan, hosszú és egészséges életet élhet fogságban is.
Szólj hozzá