Közös légúti fertőzések (pasteurellózis) és kezelési protokollok

A pasteurellózis egy bakteriális betegség, amelyet a Pasteurella nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak, és gyakran a légúti fertőzések összefoglaló neveként használják. Sok állatfaj érintett lehet, különösen macskák, kutyák, nyulak, juhok és kecskék. A tünetek enyhe légúti panaszoktól egészen súlyos, életveszélyes szisztémás fertőzésekig terjedhetnek. A betegség nemcsak állatoknál okoz gondot, hanem zoonózis, vagyis emberre is átterjedhet, főleg állati harapások vagy karmolások útján. Emiatt nagyon fontos a betegség jó ismerete, a megelőzés, valamint a megfelelő kezelési protokollok betartása.

A Pasteurella multocida a Pasteurella fajok közül az egyik leggyakrabban azonosított kórokozó, amely állatokban és emberekben is fertőzéseket okozhat. A légúti fertőzéseken kívül tályogokat, gennyes mellhártyagyulladást (pyothorax) és szisztémás megbetegedéseket is létrehozhat, főleg legyengült immunrendszerű egyedekben. A kórokozó világszerte előfordul, ezért a megfelelő higiénia és az állategészségügyi szabályok betartása alapfeltétel a terjedés megállításához.

Mi az a pasteurellózis és melyek a gyakori légúti fertőzések?

A pasteurellózis kifejezés többnyire az alsó légutak vegyes, gyakran másodlagos bakteriális fertőzését jelenti, amelyet a Pasteurella multocida, a Mannheimia haemolytica (korábban Pasteurella haemolytica) és a Bibersteinia trehalosi okozhat. Ezek a baktériumok a Pasteurellaceae családba tartoznak, és szívesen megtelepednek az emlősök bélrendszerének, légútjainak és nemi szerveinek nyálkahártyáján. Sok faj opportunista másodlagos kórokozó, vagyis főként akkor okoznak betegséget, ha az állat immunrendszere gyengébb, vagy valamilyen stresszhatás éri.

A légúti fertőzések nem kizárólag a tüdőt érintik, hanem az orr- és toroküreg gyulladásai is beletartoznak, például a nátha (rhinitis) vagy a mandulagyulladás. A betegség súlyossága nagyban függ az állat fajától, életkorától, immunállapotától és az érintett Pasteurella törzstől. Sok állat tünetmentes hordozó, vagyis úgy hordozza és terjeszti a baktériumot, hogy maga nem betegszik meg. Ez megnehezíti a fertőzés felismerését és visszaszorítását.

Pasteurella multocida: alapvető tulajdonságok és szerepe

A Pasteurella multocida gram-negatív, fakultatív anaerob, nem spórásodó, pleomorf coccobacillus. Könnyen tenyészthető általánosan használt táptalajokon, például csokoládé- és véragar táptalajon, viszont MacConkey agaron, amely sok gram-negatív baktériumnak megfelelő, nem nő. A törzsek többnyire kataláz-, oxidáz-, indol- és szukróz-pozitívak, és ornitin-dekarboxilázt is termelnek. A baktérium a macskák szájüregének, orrgaratának és felső légútjainak normál baktériumflórájához tartozik; egy vizsgálatban a macskák ínyének 90%-ából kimutatták.

A P. multocida virulenciafaktorai közé tartozik a poliszacharid kapszula, amely védi a baktériumot az immunrendszerrel szemben, a felszíni lipopoliszacharid, a vasfelvételi fehérjék, valamint a Pasteurella multocida toxin. Ezek segítik a kórokozót a gazdaszervezet megtámadásában és a betegség kialakulásában. A P. multocida a macskák fertőzött bőrsérüléseiből és bőr alatti tályogjaiból izolált baktériumok egyik leggyakoribb faja. Légúti fertőzésekben is gyakori; egy európai tanulmány szerint a macskák légúti mintáiból izolált baktériumok 36,4%-a volt P. multocida. Emellett a macskák pyothoraxának és bakteriális hashártyagyulladásának (peritonitis) szintén gyakori oka.

Légúti fertőzések típusai állatokban és emberekben

A Pasteurella fajok által okozott légúti fertőzések nagyon változatos formában jelentkezhetnek, mind állatokban, mind emberekben.

Nyulakban a pasteurellózis gyakran „náthaként” (snuffles) ismert: tüsszögés, köhögés, orr- és szemváladékozás, zajos vagy nehézlégzés, levertség és étvágytalanság jellemzi. A nyulak felső légútjai rosszul ürítik a váladékot, így hajlamosak krónikus légúti problémákra.

Juhokban és kecskékben a pasteurellózis súlyos, fibrinonekrózisos tüdőgyulladást okozhat. Az állatok általában akut, gyors lefolyású betegségben szenvednek, magas lázzal, nehézlégzéssel, étvágytalansággal és gyakran hirtelen elhullással. Ezekben az állatokban a fő kórokozó a Mannheimia haemolytica, de a Pasteurella multocida és a Bibersteinia trehalosi is szerepet játszhat.

Emberekben a Pasteurella-fertőzés leggyakrabban helyi sebfertőzésként jelentkezik állati harapás vagy karmolás után. A sérülés körül gyorsan kialakulhat cellulitisz és/vagy tályog, általában 3-6 órán belül. Ritkábban előfordulhat nekrotizáló fasciitis, szeptikus ízületi gyulladás vagy csontvelőgyulladás (osteomyelitis). Légúti fertőzések – például tüdőgyulladás és bronchopneumonia – főleg már meglévő tüdőbetegség esetén fordulnak elő. Súlyosabb esetben a fertőzés szétterjedhet a szervezetben, szepszist, szeptikus sokkot, agyhártyagyulladást, endokarditiszt vagy hashártyagyulladást okozva, főként immunszuppresszált betegekben, idősekben és újszülöttekben.

Mik okozzák és hogyan terjednek a pasteurellózis fertőzések?

A pasteurellózis kialakulásában több tényező játszik szerepet. A legfontosabb maga a Pasteurella baktérium jelenléte, valamint az állat vagy ember fogékonysága. A baktériumok sok állatfaj normál flórájához tartoznak, ezért gyakran opportunista módon okoznak betegséget: akkor támadnak, amikor az immunrendszer gyengül, vagy az állat stressz alatt áll. A terjedés útjai sokfélék, a közvetlen érintkezéstől a környezeti szennyeződésekig.

A betegség jobb megértéséhez nem elég csak magára a kórokozóra figyelni. Fontosak azok a körülmények is, amelyek lehetővé teszik a fertőzés kialakulását, például a stressz, a rossz higiénia vagy az immunrendszer gyengülése. Ezek miatt egy alapvetően ártalmatlan baktérium is súlyos megbetegedést válthat ki.

Fertőzési források és hajlamosító tényezők

A Pasteurella multocida sok állatfaj, például csirke, pulyka, szarvasmarha, sertés, macska, kutya és rágcsálók felső légútjainak normál flórájához tartozik. Ezek az állatok tünetmentes hordozók lehetnek, vagyis úgy terjesztik a baktériumot, hogy maguk nem látszanak betegnek. Macskákban a hordozási arány 70-90% közötti, kutyákban 20-50% körüli.

Hajlamosító tényezők:

• stressz (pl. költözés, ragadozó jelenléte, gyakori kezelések),
• zsúfoltság, nagy állatsűrűség,
• kedvezőtlen időjárás, kihűlés vagy hőstressz,
• rossz szellőzés, magas ammóniaszint az istállóban,
• táplálkozási hiányosságok, alultápláltság,
• szállítás, kiállítás, csoportosítás.

Ezek a tényezők gyengítik az immunrendszert, és növelik az állatok fogékonyságát légúti vírusfertőzésekre. A vírusfertőzések aztán kedveznek a másodlagos Pasteurella-fertőzések kialakulásának. Nyulaknál a rossz higiénia és a zsúfolt tartás különösen növeli a fertőzés kockázatát, mivel a baktériumok jelen lehetnek a szennyezett alomban is.

Átviteli módok: közvetlen és közvetett terjedés

A Pasteurella-fertőzés leggyakoribb átviteli útja az állati harapás vagy karmolás. Macskaharapásoknál a fertőzési arány 20-80% között mozog, és a P. multocida a leggyakoribb izolált kórokozó az ilyen sebekből. Kutyaharapásoknál az esetek körülbelül felében, macskaharapásoknál körülbelül háromnegyedében kimutatható Pasteurella. Nem mindig szükséges mély, áthatoló sérülés: előfordult már fertőzés olyan esetben is, amikor csak egy hordozó állat nyalogatta meg a bőrt, és ezt követően alakult ki Pasteurella okozta csontgyulladás vagy agyhártyagyulladás.

Közvetlen érintkezéssel is terjed a fertőzés, például:

• állatok egymás ápolása (nyalogatás),
• párzás,
• tüsszentés, köhögés cseppfertőzéssel.

Nyulaknál a közvetlen érintkezés a fő út, de aeroszolos terjedés is előfordulhat, amikor a felső légutakból származó cseppeket más állatok belélegzik. Emellett fertőzött anyaállat a szüléskor is átadhatja a kórokozót az utódainak, amit nyulaknál leírtak.

Stressz és az immunrendszer szerepe

A stressz és az immunrendszer állapota meghatározza, hogy a normál flóra részeként jelen lévő Pasteurella baktériumok okoznak-e betegséget. Ha egy állat stressz alá kerül – például zsúfolt tartás, rossz minőségű táplálék, hideg, rossz szellőzés vagy szállítás miatt -, az immunrendszere gyengül. Ilyenkor a baktériumok elszaporodhatnak, és megjelennek a klinikai tünetek.

Nyulaknál a stressz kiemelt jelentőségű: a nem megfelelő ketrec, a ragadozók közelségének érzése, a magány, vagy az állandó zaj krónikus stresszt okozhat. Ez elősegíti a Pasteurella-fertőzések kiújulását vagy súlyosbodását. Embereknél a fertőzés súlyossága szintén kapcsolatban áll az immunrendszer állapotával. Immunszuppresszált egyének, idősek és krónikus betegek (például cukorbetegek, májcirrózisban szenvedők) sokkal veszélyeztetettebbek a súlyos, szisztémás fertőzésekre.

Mennyire jelent kockázatot a zoonózis: átvihető-e a fertőzés emberre?

A pasteurellózis ismert zoonózisos betegség, vagyis állatokról emberre is terjedhet. Bár a Pasteurella fajok a háziállatok – főleg macskák és kutyák – szájüregének és felső légútjainak szokásos baktériumai, bizonyos körülmények között komoly fertőzéseket okozhatnak emberben. A kockázat mértéke és a fertőzés súlyossága függ az expozíció módjától (harapás, karmolás, nyalogatás) és az érintett személy immunrendszerének állapotától.

Állattartóknak érdemes tisztában lenniük ezzel a kockázattal, és megtenni a szükséges lépéseket a fertőzések megelőzésére. Az állati harapások és karmolások megfelelő ellátása, valamint az alapvető higiéniai szabályok betartása sokat segít a fertőzések elkerülésében.

Emberi fertőződés módjai és megelőzése

Emberekben a fertőzés leggyakrabban az alábbi módokon történik:

• állati harapás,
• karmolás,
• nyalogatás sérült vagy ép bőrfelületen,
• fertőzött váladékcseppek belégzése.

A macskaharapások különösen veszélyesek, mert éles fogaik mély, szűk sebet okoznak, ahol a baktériumok könnyen elszaporodnak. Nyulak esetében is leírtak emberre történő átvitelét harapás, karmolás vagy belélegzett részecskék útján.

Megelőzési javaslatok:

• Harapások és karmolások kerülése: Óvatosan bánjunk az állatokkal, főleg ismeretlen vagy ideges, fájdalmas állapotban lévő egyedekkel.
• Sebek azonnali ellátása: Minden állati harapást ਅਤੇ karmolást azonnal mossunk ki bő folyóvízzel, szappannal, majd fertőtlenítsük. Mély, nagy vagy arcon, kézen lévő sérülésnél orvosi vizsgálat szükséges.
• Rendszeres kézmosás: Állatokkal való érintkezés után mossunk kezet szappannal és vízzel.
• Általános egészség megőrzése: Egészséges étrend, elegendő pihenés és a krónikus betegségek megfelelő kezelése segít az immunrendszer erős állapotban tartásában.
• Fokozott óvatosság veszélyeztetett csoportoknál: Idősek, terhes nők, krónikus betegségben szenvedők és immunszuppresszált személyek különösen legyenek körültekintők az állatokkal való контактus során.

Mikor javasolt orvoshoz fordulni?

Minden állati harapás vagy mély karmolás esetén célszerű orvost felkeresni, főleg ha a sérülés mély, erősen vérzik, vagy fertőzés gyanúja merül fel. A Pasteurella-fertőzés tünetei sokszor 3-6 órán belül jelentkeznek az expozíció után, és a következők lehetnek: gyorsan terjedő duzzanat, bőrpír, nyomásérzékenység, gennyes váladék.

Kiemelten fontos az orvoshoz fordulás az alábbi helyzetekben:

• Gyorsan romló helyi tünetek: Növekvő duzzanat, fokozódó bőrpír vagy erősödő fájdalom.
• Láz vagy hidegrázás: Szisztémás fertőzés jele lehet.
• Ízületi fájdalom, mozgáskorlátozottság: Felmerülhet szeptikus ízületi gyulladás gyanúja.
• Csökkent immunitás: Cukorbetegség, krónikus májbetegség, HIV-fertőzés, szteroidkezelés vagy egyéb immunszuppresszív állapot esetén kisebb sérülésnél is nagyobb a kockázat.
• Sérülés kézen, arcon, nemi szerveken: Ezeken a területeken súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
• Mély, szúrt jellegű sebek: Főleg macskaharapásokkor, mivel ezek mélyre juthatnak és nehezen tisztíthatók.

Az orvos szükség esetén tetanus- és veszettség elleni védőoltást is felajánlhat, valamint antibiotikumot írhat fel a fertőzés megelőzésére vagy kezelésére. A korai orvosi beavatkozás jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét.

Milyen tünetekre és jelekre kell figyelni pasteurellózis esetén?

A pasteurellózis tünetei sokfélék lehetnek, és függenek az érintett állat fajtájától, az immunrendszer állapotától, valamint attól, hogy a baktérium mely szerveket támadja meg. Mivel a Pasteurella fajok sok állatnál normál flórának számítanak, a betegség tünetei főként akkor jelennek meg, ha stressz, más fertőzés vagy egyéb ok miatt csökken a védekezőképesség. A korai felismerés és a gyors kezelés nagyban javítja a gyógyulási esélyeket.

Az enyhébb és a súlyosabb lefolyás közti különbségek ismerete segíti az állattartókat és az állatorvosokat, illetve az orvosokat a megfelelő lépések megtételében.

Tipikus klinikai tünetek állatokban (nyúl, juh, kecske, macska, kutya)

• Nyulak: A pasteurellózis leggyakrabban felső légúti tüneteket okoz („snuffles”): tüsszögés, köhögés, orrfolyás, könnyezés, nehezített vagy zajos légzés. Az orrváladéktól a mellső lábak szőre összetapadhat, kérgesedhet. Súlyosabb esetben tüdőgyulladás, bőr alatti vagy állkapocs-tályogok, közép- vagy belsőfül-gyulladás (fejdőlés, egyensúlyzavar), sőt nemi szervek fertőzései is előfordulhatnak. A nyulak felső légútjai rosszul ürülnek, ami megnehezíti a kórokozók eltávolítását.
• Juhok és kecskék: Gyakori a súlyos, fibrinonekrózisos tüdőgyulladás. Tünetek: hirtelen jelentkező, akut betegség, magas láz, gyors, nehéz légzés, étvágytalanság, sok esetben gyors elhullás. Fiatal bárányokban a Bibersteinia trehalosi okozhat szisztémás, szeptikus pasteurellózist, lázzal, levertséggel, étvágytalansággal és hirtelen pusztulással. A fertőzés lokalizálódhat ízületekben, tőgyben, agyhártyában vagy tüdőben is.
• Macskák és kutyák: Bár a Pasteurella a szájüreg normál flórájának része, harapás vagy karmolás után helyi sebfertőzés alakulhat ki. Ennek jelei: gyorsan növekvő duzzanat, bőrpír, fájdalom, gennyes váladék. Macskákban a P. multocida gyakran kimutatható bőr alatti tályogokból, pyothoraxból, légúti mintákból, valamint szeptikus ízületi gyulladás, agyhártyagyulladás vagy peritonitis esetén. Ritkábban súlyos, szisztémás fertőzés is kialakulhat, főleg gyenge immunrendszerű állatokban.

Pasteurellózis tünetei emberekben

Embereknél a Pasteurella-fertőzés legtöbbször állati harapást vagy karmolást követően jelentkezik. A tünetek többnyire gyorsan, 3-6 órán belül alakulnak ki.

• Helyi sebfertőzés: Gyorsan jelentkező, terjedő duzzanat, bőrpír, erős érzékenység, gennyes váladék a sérülés körül. 1-2 napon belül cellulitis (kiterjedt bőrgyulladás) alakulhat ki.
• Fájdalom: Gyakran erősebb, mint amit a látható elváltozás indokolna.
• Nyirokcsomó-megnagyobbodás: A sérülés környéki nyirokcsomók duzzadtak, fájdalmasak lehetnek.
• Súlyosabb helyi szövődmények: Főleg kézsérüléseknél kialakulhat nekrotizáló fasciitis, szeptikus ízületi gyulladás vagy csontvelőgyulladás (osteomyelitis). Az ízületi érintettség leggyakrabban a térdet érinti.
• Légúti fertőzések: Tüdőgyulladás és bronchopneumonia is előfordulhat, főleg már meglévő tüdőbetegség esetén. A tünetek közé tartozik a köhögés, láz, légszомj, mellkasi fájdalom.
• Szisztémás fertőzések: Ritkább, de nagyon súlyos formák: szepszis, szeptikus sokk, agyhártyagyulladás, endokarditisz, peritonitis. Különösen érintettek az immunszuppresszált betegek, idősek és újszülöttek. Ezekben az esetekben a halálozás 25-30% körüli lehet.

Különbségek az enyhe és súlyos lefolyás között

Enyhébb pasteurellózis többnyire helyi sebfertőzés formájában jelentkezik, amely megfelelő antibiotikum-kezeléssel jól uralható. Ilyenkor a tünetek a sérülés helyére korlátozódnak, a beteg általános állapota jó, és a fertőzés gyorsan reagál penicillinre vagy amoxicillin-klavulanátra.

Súlyos esetben a fertőzés átterjedhet a véráramba, vagy mélyebb szövetekre, például csontokra, ízületekre, ínhüvelyekre. Ilyenkor szisztémás tünetek jelenhetnek meg: láz, hidegrázás, gyors szívverés (tachycardia), alacsony vérnyomás (hipotónia). Az ilyen formák gyakran hosszú távú szövődményekkel járnak, például tenosynovitis (ínhüvelygyulladás), osteomyelitis vagy tartós ízületi károsodás. Immunszuppresszált, idős vagy krónikus beteg embereknél nagyobb a kockázata a súlyos lefolyásnak. A gyors diagnózis és az intenzív kezelés elengedhetetlen a szövődmények elkerüléséhez.

Hogyan történik a pasteurellózis diagnosztizálása?

A pasteurellózis diagnózisa gyakran nem egyszerű, mert a tünetek több más betegségre is hasonlíthatnak, ráadásul a baktérium sok egészséges állatban és emberben is jelen lehet tünetek nélkül. A pontos diagnózis felállításához több lépést kell összehangolni: részletes klinikai vizsgálatot, kórelőzmény felvételét és célzott laboratóriumi vizsgálatokat.

A megfelelő diagnosztikai módszerek kiválasztása fontos a hatékony, célzott kezelés szempontjából, különösen az antibiotikum-rezisztencia terjedésének korában.

Klinikai vizsgálat és anamnézis jelentősége

A klinikai vizsgálat során az állatorvos vagy orvos részletesen megvizsgálja a beteget, felméri a tüneteket (pl. láz, légzési nehézség, seb állapota, általános állapot). Nagy hangsúlyt kap az anamnézis, vagyis a kórelőzmény felvétele. Ide tartoznak az alábbi kérdések:

• Volt-e az utóbbi időben állati harapás, karmolás, nyalogatás?
• Élt-e az állat vagy ember együtt macskával, kutyával, nyúllal, juhval, kecskével vagy más hordozó fajjal?
• Jelentkeztek-e stresszhatások (szállítás, zsúfoltság, időjárási szélsőségek, étrendváltozás)?
• Vannak-e krónikus alapbetegségek (pl. cukorbetegség, májbetegség, immunszuppresszív kezelés)?

Ezek az információk segítenek abban, hogy a kezelőorvos vagy állatorvos gyanakodjon Pasteurella-fertőzésre, és a további vizsgálatokat ennek megfelelően irányítsa.