Akváriumi csigák fajtái

Az akváriumi csigák sokaknak furcsák vagy kellemetlenek lehetnek, főleg ha hirtelen nagyon sok lesz belőlük. Mégis hasznos állatok: egy kis ökoszisztémát alkotnak, és sokat segítenek egy stabil, tiszta akvárium fenntartásában. Nem csak díszek, hanem tisztítanak, algát legelnek, és lebontják a bomló szerves anyagokat. Rengeteg faj létezik, különböző mérettel, étvággyal és igénnyel, így kicsi és nagy akváriumba is találhatsz megfelelőt.

Kezdőként könnyű megijedni, ha megjelennek az első csigák, főleg a „csigainváziós” történetek miatt. Nem kell félni tőlük. Az elszaporodás gyakran jelzés: túl sok etetés, rossz karbantartás vagy felborult biológiai egyensúly. Ha odafigyelsz az etetésre és ismered a fajok szokásait, nem lesz gond a szaporodással, és a csigák jó segítők lesznek a tiszta, egészséges akvárium fenntartásában.

Az akvárium csigák főbb csoportjai

Nagyon sokféle akváriumi csiga van, több szempont szerint is csoportosíthatók. Vannak kopoltyúval és vannak tüdővel lélegző fajok is. A méretük a fél centis apróságtól a 10-12 cm-es nagyokig terjed.

Algaevő, dísz és ragadozó csigák

Funkció szerint az alábbi csoportokat érdemes megkülönböztetni. Az algaevők, például a Neritina fajok (zebracsiga, sisak csiga, hagymacsiga, süncsiga), kiválóan tisztítják az üveget, a dekorokat és a leveleket. Nem bántják a növényeket, látványosan javítják a tisztaságot. A süncsiga még az ecsetalgát is csipegeti, ami sok akvaristának nagy segítség.

A díszcsigák főleg szépségük miatt kedveltek. Ilyen a mintás verseny csiga vagy a mókás mozgású nyúlcsiga. Több díszcsiga eszik algát és szerves törmeléket is, de leginkább az akvárium látványát dobják fel. A Sulawesi csiga (Tylomelania sp.) például nem erős algaevő, inkább a megjelenése miatt tartják.

A ragadozó csigák közül a csigaevő csiga (Anentome helena) külön említést érdemel. Más csigák állományát kordában tartja, ha sok lett belőlük. Vadászik, bénító anyagot fecskendez az áldozatba, majd elfogyasztja. A nagyobb vagy erős ajtóval (operculum) záródó fajokat rendszerint békén hagyja, ha van más kaja.

Vannak olyan csigák is, amelyek az aljzatot levegőztetik, például a maláj tornyos csiga (Melanoides tuberculata). Ez jót tesz a talajnak és a gyökereknek. Éjszaka aktív, nappal a talajban bújik meg. Fontos része lehet a biológiai egyensúlynak.

Vízkeménység szerint ajánlott csigafajták

A víz keménysége nagyon lényeges, mert a héjhoz kalcium kell. Lágy vízben a héj gyengülhet, sérülhet.

• Lágy víz (4-8 NK°): Hólyagcsiga (Physella acuta), maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata), postakürt csiga (Helisoma nigricans). Toleránsak a lágyabb vízzel szemben. A tornyoscsiga a közepesen kemény vizet is szereti.
• Közepesen kemény víz (8-18 NK°): Ide tartozik a legtöbb népszerű faj: sárgaöves süncsiga (Clithon corona), Koopa király csiga (Neritina juttingae), sisak csiga (Neritina pulligera), zebracsiga (Neritina natalensis), hagymacsiga (Vittina semiconica), verseny csiga (Vittina waigiensis), csigaevő csiga (Anentome helena), pagodacsiga (Brotia pagodula), almacsiga (Pomacea bridgesii). Ezeknél fontos a stabil kalciumforrás.
• Kemény víz (18-30 NK°): Nyúlcsigák, például a fehérpettyes (Tylomelania patriarchalis), a narancs nyúlcsiga (Tylomelania zemis) és más Tylomelania-k. Náluk a magasabb kalciumszint alapfeltétel.

Ezek általános irányok. Mindig nézd meg az adott faj pontos igényeit, és kérj tanácsot, hogy jó körülményeket adj a csigáknak.

Legnépszerűbb akváriumi csigafajták

Nagy a választék: vannak algaevők, díszek és ragadozók is. Íme a legismertebbek.

Almacsiga (Pomacea bridgesii)

Az almacsiga régen az egyik legkedveltebb akváriumi csiga volt, de az EU 2012-ben invazív fajnak minősítette, ezért tiltólistára került. Mégis sokan ismerik. Színes, nagyra nő (5-6 cm, akár 10 cm is lehet). Színváltozatai: sárga, kék, barna, fekete, fehér; spirális háza nagyon látványos. Mindenevő: algát, zöldséget (pl. uborka), haleleséget és dísznövényt is eszik. Ha éhezik, rágja a növényeket, ezért kapjon elég ételt. Tartása nem nehéz, 20-28 °C az ideális. Időnként levegőt vesz, ezért jó, ha fedett az akvárium. Petéit víz fölé rakja, 10-12 nap múlva kelnek. A szaporulat a peték leszedésével könnyen szabályozható. Keményebb, kalciumban gazdag víz előny.

Zebracsiga (Neritina natalensis)

Látványos és nagyon hasznos. 2-3 cm, fekete-fehér csíkos ház, kemény héj. Algaevő, nem bántja a növényeket. Ha kevés az alga, megeszi a haleleséget is. 22-28 °C és keményebb, 7-8 pH-jú víz a jó. Édesvízben nem tenyészik, a lárvái sós vízhez kötődnek, ezért nem szaporodik túl. Ára kb. 1390 Ft.

Sisak csiga (Neritina pulligera)

3-4 cm-es Neritina-faj. Erős algaevő. Algát, rothadó növényi részeket eszik, de elfogad haltápot és növényi tápot is. Édesvízben nem kelnek ki a petéi, így nem szaporodik túl. Fekete változat ára kb. 1390 Ft. pH 7.0-8.5, vízkeménység 5.0-25.0 NK°.

Süncsiga (Clithon corona)

Kicsi (1-2 cm), tüskés, páncélszerű héjjal. Színe fekete-sárga mintás vagy sötétbarna. Algát legel, főleg az üveg zöld rétegét. Nem bántja a növényeket és más állatokat, jó választás növényes akváriumba. 24-28 °C és 7-8 pH az ideális. Édesvízben nem szaporodik. Ára 1390 Ft.

Nyúlcsiga (Tylomelania sp.)

Különleges megjelenés, akár 10 cm is lehet. Hosszúkás, sötétbarna vagy fekete héj, gyakran fehér pöttyökkel, néha egyszínű. Mindenevő: algát, zöldséget, haleleséget, detrituszt és ürüléket is eszik. Ha kevés a természetes táplálék, csipegethet másból is. 24-30 °C, 7-8 pH és elég kalcium kell a szép héjhoz. Akváriumban is szaporodik, de nem sok utódot nevel. Ára kb. 3790 Ft.

Maláj tornyos csiga (Melanoides tuberculata)

Népszerű talajlazító. Hosszúkás, spirális ház, éjszaka aktív, nappal a talajban van. Megeszi a maradék haltápot, lehullott leveleket és algát. Nem rágja a növényeket és békén hagyja a halakat. Túl sok etetésnél gyorsan elszaporodhat. Növényes, agyagos talajnál az állandó túrás kárt tehet, de kavicsos vagy homokos talajban hasznos. Elevenszülő. pH 6-8.5, vízkeménység 7-20 NK°.

Csigaevő csiga (Anentome helena)

2-3 cm, ragadozó. Fő tápláléka más csigák; bénító anyagot használ, majd kiszívja az áldozatot. Hatékony a „kéretlen” hólyag- és postakürt csigák ellen. Hetente 2-3 csigát eszik, de faleveleket (tölgy, bükk, dió, catappa) is szívesen fogyaszt. Ha van elég kaja, nem támad meg minden csigát; a nagyobb vagy erős ajtós fajokat általában nem bántja. Akváriumban is szaporodik. pH 7.2-8, vízkeménység 8-15 NK°. Ára 1090 Ft.

Pagodacsiga (Brotia pagodula)

5-8 cm, kúp alakú, tüskés ház, színe sötétbarnától sárgáig. Mindenevő, de jobban szereti a növényi eredetű táplálékot (alga, rothadó levelek). Félénk, idősödve lassul. Hűvösebb, oxigéndús vizet és homokos aljzatot kedvel. Elevenszülő, a nemek megkülönböztetése nehéz, ritkán szaporodik és kevés utódot hoz. pH 6.5-8, vízkeménység 5-30 NK°. Ára kb. 1790 Ft, gyakran hiánycikk.

Verseny csiga (Vittina waigiensis)

1,5-2 cm, rendkívül látványos. Háza sokféle színű (vörös, sárga, barna, narancs), apró fekete csíkokkal, „gumiabroncs” mintával. Minden egyed más mintás. Sok példány vadon fogott, házuk sérült lehet, ez nem baj. Jó algaevő, növényeket nem bánt. Édesvízben nem nevel utódot; petézik, de sós víz kellene a fejlődéshez. Kemény, semleges vagy enyhén lúgos vízben fejlődik szépen a héja. Fedett akvárium ajánlott, mert kimászhat. Ára 2090 Ft.

Hagyma csiga (Vittina semiconica)

3-5 cm, sárga-aranybarna alapon fekete pöttyös ház. Szereti az algát, növényeket nem rág, növényes akváriumba is jó. Petéi édesvízben nem kelnek ki, így nem szaporodik túl. Békés, halakkal, garnélákkal, más csigákkal tartható. pH 6-8.5, vízkeménység 7-20 NK°. Ára 1490 Ft.

Tömzsi hólyagcsiga (Physella acuta)

Kicsi (1-1,5 cm), balra csavarodó ház, áttetsző, márványos, kékesszürke test. Hasznos tisztogató: algát és elhalt növényi részeket eszik. 20-26 °C és 6-7 pH az ideális. Önmegtermékenyítésre képes, zselés csomókban petézik, gyorsan szaporodik édesvízben, ezért figyelni kell a létszámra. Szennyezettebb vizeket is bír.

Postakürt csiga (Planorbarius corneus)

3-5 cm, mindenevő. Algát és rothadó növényi anyagot fogyaszt. Akváriumban szaporodik. pH 6.5-8.0, vízkeménység 5-15 dGH. Több színben kapható (sárga, piros, kék). Egyszerre csak egy színváltozatot tarts, mert keveredve „vadas” (barna) utódok jönnek.

Akváriumi csigafajták részletes ismertetése

A csigák sok meglepetést tartogatnak, és rengeteg hasznos tulajdonságuk van. Ha jobban megismered őket, még többet hozhatsz ki a jelenlétükből.

Megjelenés és méret

Nagyon változatosak, ami feldobja az akvárium látványát. A méret 1-2 cm-től (süncsiga, hólyagcsiga) 3-5 cm-ig (zebracsiga, hagyma, postakürt), sőt 10 cm-ig (nyúlcsiga, almacsiga) terjed. A héj alakja és színe fajonként eltér: a zebracsiga csíkos, a süncsiga tüskés, a nyúlcsiga hosszúkás és gyakran pöttyös, a pagodacsiga kúp alakú és tüskés. A maláj tornyos csiga hosszúkás, spirális, többnyire a talajban rejtőzik. A csigaevő csiga (Helena) kúp alakú, sárga-barna csíkos házáról jól felismerhető. Vadon fogott fajoknál, például a verseny csigánál, gyakori a kopott héj, ez nem ront az egészségükön és a hasznosságukon.

A színek skálája széles: sárga, barna, fekete, kék, narancs árnyalatok is előfordulnak. Az almacsiga sok színben létezik, ami még változatosabbá teszi a látványt. A héj anyaga és vastagsága fajonként más, ez befolyásolja az ellenállást és a vízkeménység-igényt. A verseny csiga kemény héja és ajtaja (operculum) még a csigaevő csigával szemben is véd.

Táplálkozás és életmód

A legtöbb csiga mindenevő: algát, elhalt növényrészeket, maradék haltápot és más szerves anyagot fogyaszt. Ezért jó „takarítók”. A Neritina-k (zebra, sisak, sün) erős algaevők, jól tisztítják az üveget és dekorokat a zöld és barna algától. A Koopa király csiga még a cianót is megkóstolja.

Az almacsiga is mindenevő, de ha éhes, rágja a növényeket, ezért kapjon rendszeresen. A maláj tornyos az aljzatban keresgél, közben levegőzteti a talajt. A nyúlcsiga detrituszt és ürüléket is megeszik. A hólyag és a postakürt csiga algát és rothadó növényi részt fogyaszt. A csigaevő csiga más csigákra vadászik, de elfogad száraz tápot és faleveleket is.

Általában békések és jól megférnek halakkal, garnélákkal. Kivétel a Helena, ami a többi csigára veszélyt jelent. Sok faj éjszaka aktív (pl. maláj tornyos), mások nappal is sokat mozognak (pl. verseny csiga). Néhány faj, mint az almacsiga és a verseny csiga, kimászhat, ezért érdemes fedett akváriumot használni. A csigák viselkedése jelző is lehet: ha sok csiga a felszín közelébe húzódik, az gyakran alacsony oxigénszintet jelez.

Tartási igények és vízparaméterek

A tartásuk többnyire egyszerű, de a vízminőségre oda kell figyelni. A hőmérséklet általában 20-30 °C között legyen. Példák: almacsiga 20-28 °C, süncsiga 24-28 °C, zebracsiga 22-28 °C, nyúlcsiga 24-30 °C. A pH sok fajnál enyhén lúgos (7-8), ilyen a sün, a zebra és a nyúlcsiga; a hólyagcsiga inkább 6-7 pH-t kedvel. A keményebb, kalciumban gazdag víz a legtöbbnek jó, különösen a Neritináknak és a nyúlcsigáknak. Lágy vízben a héj megsérülhet.

Réztartalmú szerek csigáknál mérgezők, ne használd őket. Legyen elég táplálék, mert éhségnél egyes fajok a növényeket rágják. Ha túl sokat etetsz és ritkán takarítasz, elszaporodhatnak, ami rontja a vízminőséget. A helyigény sem mindegy: a nagyobb fajoknak (pl. nyúlcsiga) több tér kell.

Az aljzat is számít. A maláj tornyos a homokos vagy kavicsos talajt szereti, ott tud fúrni és levegőztetni. A növényes, agyagos talajt felkavarhatja. A csigák tiszta, oxigéndús vizet igényelnek. Ha romlik a víz, sok csiga a felszín felé indul.

Szaporodás és elterjedés

A szaporodás fajonként nagyon eltérő. Sok népszerű faj (Neritina-k: zebracsiga, sisak, sün, hagyma, verseny csiga) édesvízben nem neveli fel az utódokat. Petéket raknak ugyan, de azok nem kelnek ki, így nem lesz túlszaporodás. A peték látványa viszont zavaró lehet.

Mások (almacsiga, maláj tornyos, hólyag, postakürt, nyúlcsiga) akváriumban is szaporodnak. Az almacsiga a víz fölé petézik; a peték leszedésével jól kézben tartható. A maláj tornyos elevenszülő és gyorsan szaporodik, főleg sok etetésnél és meleg vízben. A hólyagcsiga önmegtermékenyítő, zselés csomókban petézik, gyorsan növekedhet az állomány. A nyúlcsiga is szaporodik, de kevés utódot hoz. A Helena is szaporodik, de ritkán okoz gondot, ha van elég táplálék.

Eredet szerint sok faj Ázsiából vagy Afrikából jön. A Tylomelania-k Indonéziából, Sulawesiről származnak. A zebracsiga, sisak és hagyma csiga is trópusi területek lakói. Az almacsiga Dél-Amerikából indult, és több helyen invazívvá vált, ami felelősségteljes tartásra figyelmeztet.

Csigák gyakran növénnyel együtt kerülnek az akváriumba, peték vagy apró egyedek formájában, még gondos átvizsgálás mellett is. Érdemes a növényeket karanténozni és fertőtleníteni, bár így sem garantált a „potyautasok” teljes kizárása. Ha elszaporodnak, az többnyire túlzott etetésre, rossz tisztításra vagy felgyűlt bomló anyagra utal. Megfelelő gondozással a csigák viszont hasznos segítők a tiszta, stabil akváriumhoz.