Hazánkban egyre többen szeretnének egzotikus állatot tartani otthon, mert különleges élményt nyújthatnak. A vásárlás azonban csak az első lépés – az egzotikus állattartás szigorú szabályokhoz kötött, amelyek célja az állatok jólléte, a lakosság biztonsága és a hazai élővilág védelme. Ezért mielőtt valaki például leopárdgekkót, papagájt vagy mérgeskígyót vinne haza, fontos, hogy utánanézzen a vonatkozó szabályoknak és engedélyeknek.
A hatóságok gondosan ellenőrzik, hogy az állattartó megfelel-e minden előírásnak, és csak akkor adnak engedélyt, ha az állat megfelelő körülmények között élhet. Ebben a leírásban összefoglaltuk, mik az engedélykérés fő lépései, mely állatok tartása tiltott vagy engedélyhez kötött, milyen szabályok érvényesek, és mire számíthat, aki megszegi ezeket.
Mi számít egzotikus állatnak, és kiknek kell engedély?
Magyarországon egzotikus állatnak számít minden olyan faj, ami nem őshonos, vagy nem tipikus házi kedvenc. Sokan választanak például papagájt, kígyót, kaméleont, gekkót, ritka rágcsálókat vagy különleges hüllőket – ezek legtöbbször egzotikusnak minősülnek. Fontos szem előtt tartani: ezeknek az állatoknak mások az igényeik, mint egy kutyának vagy cicának, és tartásuk is nehezebb lehet.
Engedély szükséges, ha valaki olyan fajokat tart, amelyeket a törvény veszélyesnek, védettnek vagy invazívnak minősít. Ez vonatkozik magánszemélyekre, cégekre, állatkertekre és kutatóintézetekre is. Az előírások célja, hogy az állatok se szenvedjenek, és ne kerüljenek veszélyes vagy nem őshonos egyedek a természetbe.
Kik tarthatnak egzotikus állatot?
Magánszemélyek, cégek, állatkertek, cirkuszok, kutatóintézetek – mindannyian csak akkor tarthatnak egzotikus állatot, ha megvan hozzá az engedély. Vannak olyan, „különösen veszélyes” fajok (pl.: oroszlán, tigris, mérgeskígyó), amiket magánszemély aligha tarthat. Ezek kizárólag állatkertek vagy intézmények számára engedélyezett szigorú feltételekkel. Más, kevésbé veszélyes fajok esetén magánszemély is kaphat engedélyt, de annak feltételei vannak: felkészültnek kell lenni, biztosítani kell a megfelelő helyet és a szükséges engedélyeket a megyei hatóságtól. Az állatokat minden esetben regisztrálni kell, így könnyebb követni a sorsukat és megelőzni a feketekereskedelmet.
Milyen jogszabályok vonatkoznak az egzotikus állattartásra?
Több rendelet és törvény szabályozza, kik és hogyan tarthatják ezeket az állatokat:
- 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet: A veszélyes állatfajok listáját adja meg, és leírja, hogy hogyan tarthatók ezek a fajok.
- 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet: Meghatározza, melyek a védett fajok, és hogyan kérelmezhető rájuk engedély.
- 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet: Meghatározza, melyek az invazív vagy tiltott fajok, és mi a teendő ezekkel.
Ezen rendeletek pontosan leírják, milyen állatok számítanak veszélyesnek, védettnek vagy invazívnak, és milyen feltételekkel tarthatók. A szabályok betartása kötelező, mert bírságot vagy akár az állat elvesztését is jelentheti az, aki megszegi őket.
Főbb rendeletek rövid táblázatban:
| Jogszabály száma | Mit szabályoz? |
|---|---|
| 85/2015. (XII. 17.) FM | Veszélyes állatfajok listája és tartásuk szabályai |
| 13/2001. (V. 9.) KöM | Védett fajok engedélyezése |
| 41/2010. (II. 26.) Korm. | Invazív és tiltott fajok meghatározása |
Milyen egzotikus állatokhoz kell engedély?
Az engedély köteles állatok főleg három csoportba sorolhatók attól függően, mennyire veszélyesek:
- Különösen veszélyes fajok: pl. nagymacskák, mérgeskígyók, krokodilok. Ezeket magánszemély nem, csak engedélyezett állatkert, cirkusz vagy kutatóintézet tarthat, nagyon szigorú feltételekkel.
- Közepesen veszélyes fajok: pl. nagytestű pitonok, varánuszok, ragadozó madarak – magánszemély is tarthatja, de kell hozzá hatósági engedély és igazolni kell a megfelelő helyet.
- Védett és invazív fajok: Védett állatok (pl. egyes papagájok) tartása engedélyhez kötött, az invazív fajok tartása pedig teljesen tilos.
Itt van néhány példa rendelet szerinti besorolásra:
Néhány különösen veszélyes faj:
- Portugál gálya (tengeri élőlény)
- Kékcápafélék, pörölycápafélék
- Krokodilok (szinte mind), komodói varánusz, anakonda, sziklapiton
- Oroszlán, tigris, leopárd, jaguár, hópárduc, gepárd, puma
- Mérgeskígyók: Elapidae, Viperidae, tengerikígyók stb.
- Gorilla, orángután, csimpánz, makákók, páviánok, medvék, hiénák
- Rozmár, elefánt, orrszarvú, víziló, zsiráf stb.
Ezeket magánszemély nem tarthatja.
Példák védett és tiltott fajokra
- Védett papagájfajok – tartásuk engedélyhez kötött, származási papírokat kell bemutatni
- Invazív fajok (tilos tartani): például aligátorteknős, vörösfülű ékszerteknős 15 cm alatti páncélhosszal, amurgéb, amerikai ökörbéka, amerikai nyérc, mosómedve, szürke mókus
Ha valaki ilyen fajokat tart, szigorú büntetést kockáztat és az állatot el is veszik tőle.
Hogyan szerezhető engedély egzotikus állattartásra?
Az engedély megszerzése lépésről lépésre:
- Tájékozódás: nézzen utána pontosan melyik fajhoz kell engedély, és milyen feltételei vannak.
- Tartási hely kialakítása: az állat igényeinek megfelelő környezetet kell létrehozni (pl. terrárium, kifutó, megfelelő biztonság).
- Kérelem benyújtása: a helyi (megyei) kormányhivatalnak lakcím szerint, írásban, a szükséges igazolásokkal.
- Helyszíni szemle: a hatóság kijön, ellenőrzi a tartási körülményeket.
- Döntés: ha minden rendben, megadják az engedélyt.
Szükséges dokumentumok:
- Saját adatok, lakcím
- A tartási hely leírása
- Állat származását igazoló papírok
- Cél: tartás, tenyésztés vagy bemutatás?
- Bizonyos veszélyes fajoknál pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredménye is kell
- Biztonsági intézkedések, esetleg lakókörnyezet véleménye
Ki adja ki az engedélyt?
A megyei kormányhivatal állatvédelmi osztálya adja ki, a tartási helyen végzett szemle után. Az engedély időtartama fajonként eltérő: lehet határozott vagy határozatlan. Bizonyos esetekben meg kell újítani. Ha gond adódik, visszavonják, és rendszeres ellenőrzés is lehet.
Tanfolyam, vizsgálat – kell vagy nem?
Magyarországon egyelőre nincs általános kötelező tanfolyam vagy pszichológiai vizsgálat, de különösen veszélyes fajoknál előírhatják, hogy a kérelmezőnek három hónapnál nem régebbi pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Ez azt célozza, hogy veszélyes állatot csak alkalmas személy gondozhasson.
Ausztriában, például Bécsben, már bevezették a kötelező tanfolyamot, amely az egzotikus kedvencek tartási igényeit mutatja be. Magyarországon ilyen tanfolyamot még nem vezettek be, de érdemes ezekről tájékozódni.
Minimum követelmények az egzotikus állattartáshoz
Nem elég ketrecet vagy terráriumot vásárolni – az állat természetes igényeihez közelítő élőhelyet kell berendezni:
- Megfelelő hőmérséklet, páratartalom, világítás (pl. trópusi fajoknál)
- Mozgástér: terrárium vagy kifutó mérete felnőtt állat igényeihez igazodjon
- Anyaghasználat és biztonság: kifutók, zárak, szökésmegioldások erősek, biztosak legyenek
- Bizonyos állatokhoz (pl. mérges pók) csak felügyelettel lehet hozzáférni
- Figyelmeztető tábla: veszélyes állat tartása esetén látható helyen kell elhelyezni
- Beltérben is fontos a megfelelő levegő, hőmérséklet, nedvesség
Biztonság és szökés elkerülése
Bármely veszélyes állat szökése azonnal jelentendő a hatóságoknak, komoly büntetést is vonhat maga után. Fontos, hogy minden állatot a szabályok szerint tartsanak, és ne tudjon megszökni. Ezeknek a szabályoknak a be nem tartása bírságot, engedély visszavonását vagy elkobzást jelenthet.
Egészségügyi és állatvédelmi szempontok
Minden egzotikus állatnak szüksége van rendszeres állatorvosi ellenőrzésre, oltásokra, parazitamnetesítésre. Az állatnak jól kell tartania magát, igényeit biztosítani kell – mozgástér, táplálkozás, hőmérséklet, fény, etetés. Ha a tartó nem tudja ellátni, az engedély elvonásával és az állat elszállításával kell számolnia.
Hatósági ellenőrzések és büntetések engedély nélküli vagy hibás tartás esetén
A hatóságok rendszeresen ellenőrzik az egzotikus állattartókat, akár előzetes bejelentés nélkül is. Ilyenkor megnézik az állat egészségét, a tartási körülményeket, a biztonságot, valamint bekérik az engedélyeket és szükséges iratokat. Akár pénzbírsággal, akár az állat elkobzásával is járhat ha valaki nem tartja be a szabályokat – veszélyes fajnál, vagy ha a szökés miatt személyi sérülés, pénzbeli kár történik, bűnvádi eljárás is indulhat.
Ellenőrzés menete:
- Megjelenik a hatóság (megyei kormányhivatal, gyakran állatorvos, természetvédelmi őr)
- Megnézik az állatot, tartási helyet (tisztaság, felszerelés, biztonsági előírások)
- Bekérik az engedélyeket, oltási könyveket, származási papírokat
- Ha hiányosság van: jegyzőkönyv, esetleg pótlásra határidő, de komoly hibáknál azonnali büntetés
Büntetések:
- Pénzbírság (súlyosabb esetben ez több százezer forinttól akár milliós tételig is terjedhet)
- Az állat elkobzása, átszállítása megfelelő intézménybe
- Súlyosabb esetben bűntetőeljárás
Ausztriában például 3750 euró is lehet a bírság, nálunk általában kisebb, de az állat elvesztése nagy veszteség lehet.
Gyakori tévhitek és hibák egzotikus állattartásnál
- Sokan azt gondolják, minden, ami állatkereskedésben kapható, engedély nélkül tartható. Ez nem igaz: sok fajhoz külön engedély kell.
- Azt is hiszik, bármilyen állat tartható egy kis lakásban. Ez sem igaz – speciális élőhelyet kell biztosítani, különben az állat szenvedhet.
- A költségeket, ráfordított időt, különleges igényeket sokan alábecsülik. Egy egzotikus állat ellátása drága, időigényes és külön tudást igényel.
Aki egzotikus állatot szeretne, mindenképp tájékozódjon előre, kérjen tanácsot, olvassa el a szabályokat, és csak akkor vágjon bele, ha mindent meg tud adni az állatnak, amire szüksége van!
Szólj hozzá