A szívférgesség, más néven dirofilariasis, egy súlyos, akár halálos kimenetelű betegség, amelyet a Dirofilaria immitis nevű parazita okoz. Ez a féreg főleg kutyák, macskák és vadászgörények szívében, tüdejében és a hozzájuk tartozó erekben él. A megelőzés kiemelten fontos, mert a kezelés bonyolult, drága és kockázatos, és nem mindig hoz teljes gyógyulást. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan alakul ki a szívférgesség, milyen tünetei vannak, hogyan lehet felismerni, mik a kezelési lehetőségek, és legfőképp: hogyan lehet megelőzni.
A szívférgesség alattomos betegség: eleinte szinte semmi nem látszik, miközben már komoly károkat okoz. A parazita hosszan tartó jelenléte a szívben és az erekben krónikus gyulladást, hegesedést és érszűkületet okoz, ami végül szívelégtelenséghez vezethet. Ha megértjük a betegség működését, hatékonyabban tudjuk megvédeni kedvencünk egészségét és életét.
Mi az a szívféreg-betegség?
A szívférgesség egy parazitás fertőzés, amelyet a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg okoz. A férgek akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek, és főleg a szív jobb kamrájában, a tüdőartériákban és a nagy erekben élnek. A fertőzés súlyos szív- és tüdőbetegséget, valamint más szervek károsodását válthatja ki, és kezeletlenül halálos lehet.
A betegség világszerte jelen van, főleg meleg, párás éghajlatú, szúnyogban gazdag területeken. Az Egyesült Államok mind az 50 államában találtak már szívférges állatot, és az esetek száma évről évre nő. Emiatt nagyon fontos a folyamatos odafigyelés és a rendszeres megelőzés.
Hogyan alakul ki a szívféreg-betegség?
A szívférgesség kialakulása több lépésből áll, és mindig szükség van hozzá egy közvetítő állatra: a szúnyogra. A fertőzés nem terjed közvetlenül egyik állatról a másikra, csak szúnyogcsípéssel. Ha egy fertőzött szúnyog megcsíp egy egészséges állatot, a parazita fertőző lárvái bejutnak a bőrön át a szervezetbe, majd idővel elérik a szívet és a tüdőt.
A férgek jelenléte a szívben és a tüdőben irritációt és gyulladást okoz a szívkamrákban és az erekben. Hosszabb, egy évnél tovább tartó fertőzés esetén az állandó irritáció hegesedéshez és az erek rugalmasságának csökkenéséhez vezet. Az elpusztult férgek is veszélyesek: darabjaik vérrögöket és érelzáródást okozhatnak a tüdőben, ami további károsodáshoz és súlyos légzési nehézséghez vezet.
A szívféreg életciklusa
A szívféreg életciklusa bonyolult, és mindenképp kell hozzá a szúnyog, mint köztes gazda. A folyamat úgy indul, hogy egy fertőzött állat (például kutya, róka, farkas vagy prérifarkas) vérében mikrofilaria, vagyis fiatal lárvák keringenek. Amikor egy szúnyog vért szív ettől az állattól, ezek a lárvák bejutnak a szúnyog testébe.
A szúnyogban a mikrofilaria három fejlődési állapoton megy át (L1, L2, L3). Ez általában 10-14 napig tart. Amikor a szúnyog újra csíp, az L3 stádiumú, már fertőző lárvákat juttatja az új gazdaállat bőrére, ahonnan azok befurakodnak a szervezetbe. Bent tovább fejlődnek L4, majd L5 lárvává, majd a szöveteken és a véráramon keresztül a szívbe és a tüdőartériákba vándorolnak, ahol kifejlett férgekké válnak. Ez összesen körülbelül 6-7 hónapig tart. A felnőtt nőstény férgek ezután mikrofilaria lárvákat termelnek, amelyek a vérbe kerülnek, és ezzel a ciklus újraindul.
Mely állatokat veszélyezteti leginkább a szívféreg?
A szívférgesség főként kutyákat, macskákat és vadászgörényeket érint, de más emlősökben is előfordulhat, például farkasban, prérifarkasban, rókában, tengeri oroszlánban, és ritkán emberben is. A kutya a szívféreg „természetes” gazdája: benne a férgek könnyen ivaréretté válnak, szaporodnak, és kezeletlenül akár több száz egyed is felhalmozódhat.
A macska és a vadászgörény úgynevezett atipikus gazda. Náluk ritkábban alakulnak ki ivarérett férgek, és általában kevesebb féreg található a szervezetükben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegség enyhébb: kisebb szívük miatt akár néhány féreg is súlyos gondot okozhat.
A vadon élő állatok, például a rókák és a prérifarkasok fontos fertőző források, mert gyakran élnek városok közelében, és segíthetnek a betegség fenntartásában és terjesztésében a szúnyogokon keresztül. A macskákban és vadászgörényekben is alakulhat ki életveszélyes állapot, még ha kevesebb féreg is van bennük.
Milyen területeken gyakori a szívféreg-betegség?
A szívférgesség világszerte előfordul, de leginkább meleg, párás vidékeken, ahol sok a szúnyog. Az Egyesült Államokban a legtöbb eset a délkeleti régiókban és a Mississippi-folyó völgyében fordul elő, de az összes államban találtak már fertőzött állatot. Kanadában is gondot okoz a betegség olyan területeken, ahol sok a szúnyog, például vízpartok és folyók környékén: ilyen Dél-Brit Columbia, Manitoba, Ontario, Quebec és New Brunswick.
A terjedést befolyásolja:
- a jelen lévő szúnyogfajok száma és típusa,
- az éghajlat (hőmérséklet, páratartalom),
- fertőzött gazdaállatok (kutyák, rókák, prérifarkasok) jelenléte.
A szúnyogokat a szél is messzire elsodorhatja, és a fertőzött állatok költöztetése is beviheti a betegséget új területekre. Ezért olyan helyeken is érdemes megelőzést alkalmazni, ahol első ránézésre alacsonyabbnak tűnik a kockázat.
Hogyan terjed a szívféreg-betegség?
A szívférgesség terjedése szoros kapcsolatban áll a szúnyogok jelenlétével és aktivitásával. A betegség nem terjed közvetlen érintkezéssel állatról állatra, hanem kizárólag szúnyogcsípés útján. Emiatt a szúnyogok elleni védekezés fontos része a megelőzésnek.
Amikor egy fertőzött szúnyog megcsíp egy egészséges állatot, a szúnyog nyálával együtt a fertőző L3 lárvák bejutnak az állat testébe. Ezek a lárvák később felnőtt férgekké fejlődnek, amelyek a szívben és a tüdőartériákban helyezkednek el.
A szúnyogok szerepe a fertőzésben
A szúnyogok nélkül a szívféreg életciklusa nem tud lezajlani. Ha egy nőstény szúnyog vért szív egy fertőzött állatból (kutyából, rókából, prérifarkasból), a vérben található mikrofilaria lárvák bejutnak a szúnyog testébe. Ott 10-14 nap alatt fertőzőképes L3 lárvákká alakulnak.
Amikor ez a szúnyog ezután megcsíp egy másik állatot, a bőrre juttatja ezeket az L3 lárvákat, amelyek behatolnak a szervezetbe. A szúnyog így nem csupán vérszívó, hanem fontos „közvetítő láncszem” a betegség terjedésében. Körülbelül 30 különböző szúnyogfaj képes szívférget terjeszteni, ami megnehezíti a védekezést.
Átterjedhet-e a betegség egyik állatról a másikra?
A szívférgesség nem terjed közvetlenül egyik állatról a másikra. Minden fertőzéshez szükség van egy szúnyogra, amely az egyik állatból származó lárvákat bejuttatja a másikba. Egy fertőzött kutya tehát nem tudja közvetlenül megfertőzni a másik kutyát, macskát vagy vadászgörényt, még akkor sem, ha együtt élnek.
Ugyanakkor, ha egy állat vérében mikrofilaria lárvák vannak, egy szúnyog ezt a vért felszívva felveheti a lárvákat, és továbbadhatja más állatoknak. Ezért, ha egy állat fertőzött, érdemes korlátozni a kijárását és a szúnyogokkal való találkozási esélyét, hogy csökkentsük a további terjedést. Ez különösen fontos, ha sok mikrofilaria található a vérében.
Az emberi fertőzés lehetősége
Bár ritka, ember is megfertőződhet, ha egy szúnyog előbb fertőzött állatot, majd embert csíp meg. Az ember azonban nem „jó” gazda a szívférgeknek, így a férgek általában nem fejlődnek ivaréretté. Az első emberi esetet az USA-ban 1941-ben írták le, és azóta mindössze 81 esetet jelentettek, tehát nagyon ritka jelenségről van szó.
Embernél a leggyakoribb tünet a bőr alatti vagy a szem körüli csomók megjelenése. A tüdő vagy az agy érintettsége ritka, és a betegség rendszerint nem életveszélyes. Az embereknek is érdemes szúnyogriasztót használni, főleg magas kockázatú területeken.
A szívféreg-betegség tünetei kutyáknál és más állatoknál
A tünetek függnek az állat fajtájától, a férgek számától, a fertőzés időtartamától és attól, mennyire károsodtak a szervek. Korai szakaszban sokszor semmilyen látható jel nincs, ami megnehezíti a korai felismerést.
Minél előbb ismerik fel és kezelik a betegséget, annál nagyobb az esély a jó gyógyulásra és a szövődmények elkerülésére. Ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés, még teljesen egészségesnek tűnő állatoknál is.
A szívféreg-betegség tünetei kutyáknál
Kutyákban a tünetek az enyhétől a nagyon súlyosig terjedhetnek, és gyakran csak a betegség előrehaladott állapotában tűnnek fel. Gyakori jelek:
- enyhe, tartós köhögés,
- csökkent terhelhetőség és fáradékonyság, főleg mozgás után,
- étvágytalanság, fogyás.
Súlyosabb esetben jelentkezhet:
Extrém helyzetben, amikor sok féreg tömíti el a szívet és a tüdőartériákat, kialakulhat a caval szindróma: hirtelen összeesés, sápadt íny, sötét, véres vagy kávébarnás vizelet. Ez az állapot azonnali műtét nélkül gyorsan halálhoz vezet. Nagyon aktív kutyáknál (pl. vadászkutyák) a tünetek gyakran látványosabbak, mint a nyugodtabb társaiknál.
Mik a fő tünetek macskáknál?
A macska nem tipikus gazdája a szívféregnek, ezért a tünetek nagyon változók, és sokszor alig észrevehetőek. Míg kutyában akár több tucat féreg is lehet, macskában gyakran csak 1-3 darab, sőt előfordul, hogy egyáltalán nincs ivarérett féreg. Az éretlen férgek is komoly gondot okozhatnak, például szívféreg-asszociált légzőszervi betegséget (HARD) váltva ki.
Macskákban a tünetek lehetnek:
Ritkán előfordulhat:
Sajnos macskák esetében az első jel sokszor a hirtelen összeesés vagy hirtelen halál. Mivel számukra nincs jóváhagyott gyógyszeres kezelés, náluk a megelőzés még nagyobb jelentőségű.
Szívféreg-betegség vadászgörényeknél
A vadászgörények nagyon érzékenyek a szívféreg-fertőzésre, és mivel a szívük kicsi, akár egyetlen féreg is súlyos légzési gondot okozhat. A tünetek hasonlóak a kutyákéhoz, de gyorsabban és látványosabban alakulnak ki.
Gyakori jelek:
- letargia,
- nyitott szájjal történő lihegés, gyors légzés,
- sápadt, kékes vagy szürkés íny,
- köhögés,
- folyadék a tüdőben,
- csökkent étvágy, fogyás,
- hátsó lábak gyengesége vagy bénulása,
- megnagyobbodott has.
Gyakran megfigyelhető a sötét színű vizelet (bilirubinuria). Vadászgörényeknél sincs jóváhagyott gyógyszeres kezelés, ezért náluk is nagyon fontos a megelőzés, akár lakásban, akár kint tartják őket.
A betegség stádiumai: Enyhe, közepes és súlyos formák
A szívférgességet általában több stádiumba sorolják, hogy az állatorvos meg tudja tervezni a kezelést:
- 1. Stádium (Enyhe betegség): Kevés féreg van jelen, sok kutya tünetmentes. Előfordulhat enyhe köhögés vagy enyhe fáradékonyság mozgás után. A szív és a tüdő károsodása még csekély.
- 2. Stádium (Közepes betegség): A tünetek már feltűnőbbek: tartós köhögés, csökkent terhelhetőség, fáradékonyság. A tüdőben és a szívben gyulladás és hegesedés jelei láthatók.
- 3. Stádium (Súlyos betegség): Jelentős szív- és tüdőkárosodás. Erős nehézlégzés, szívelégtelenség tünetei (köhögés, nehézlégzés, hasduzzanat), sötét vizelet, és kialakulhat a caval szindróma. Ez az állapot életveszélyes.
- 4. Stádium (Caval szindróma): A legsúlyosabb állapot, amikor sok féreg elzárja a szív jobb oldalát és a nagy ereket. Hirtelen keringési összeomlás alakul ki. Azonnali műtéti beavatkozás nélkül az állat elpusztulhat.
A tünetek erőssége nem mindig áll arányban a férgek számával. Előfordul, hogy egy erősen fertőzött kutya eleinte alig mutat tüneteket.
Hogyan diagnosztizálható a szívféreg-betegség?
A pontos diagnózis alapja a sikeres kezelésnek, és rendszerint egy vagy több egyszerű vérvizsgálattal történik. Mivel korai szakaszban általában kevés a tünet, a rendszeres szűrés nagyon lényeges.
Ha kiderül, hogy az állat fertőzött, az állatorvos további vizsgálatokat javasolhat, hogy felmérje, mennyire súlyos a betegség, és mennyire terheli meg a szervezetet a kezelés. Így tudja kiválasztani a legjobb kezelési módot.
Mikor kell szűrővizsgálatot végezni?
Az Amerikai Szívféreg Társaság (American Heartworm Society) ajánlása szerint minden kutyát évente szűrni kell, még akkor is, ha folyamatosan kap megelőző gyógyszert. Ez általában az éves rutin állatorvosi vizit részeként elvégezhető.
- Kölyökkutyáknál 7 hónapos kor előtt el lehet kezdeni a megelőző kezelést teszt nélkül, de:
- az első adag után 6 hónappal,
- ezután évente
tesztelni kell, mert a férgeknek legalább 6 hónap kell, hogy kimutathatók legyenek.
A 7 hónaposnál idősebb, korábban nem kezelt kutyákat a megelőző szer adása előtt tesztelni kell, majd 6 és 12 hónap múlva megismételni a vizsgálatot, később pedig évente. Ha kimarad egy adag, vagy késve adják be, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, újra kell kezdeni a megelőzést, és 6 hónap múlva kontrollteszt javasolt.
Milyen vizsgálatokkal mutatható ki a fertőzés?
A szívférgesség kimutatására többféle vizsgálat létezik:
- Antigén teszt (ELISA): A leggyakoribb módszer kutyák esetében. A felnőtt nőstény férgek által termelt fehérjéket mutatja ki a vérben. Egy kis vérminta is elég, és az eredmény gyorsan elkészül. Csak ivarérett férgeket jelez, ezért az első fertőzés után legalább 6-7 hónapnak kell eltelnie, hogy pozitív legyen.
- Mikrofilaria vizsgálatok (vérkenet, módosított Knott-teszt): A vérben keringő mikrofilaria (bébi férgek) jelenlétét mutatják ki mikroszkóppal. Erősen fertőzött kutyák vérében sok mikrofilaria található.
- Mellkasröntgen: Segít megítélni a szív és a tüdő állapotát, és jelezheti a férgek jelenlétét a mellkasban.
- Echokardiográfia (szívultrahang): Részletes képet ad a szív méretéről, működéséről, és gyakran maguk a férgek is láthatóvá válnak.
- Vérvizsgálatok (teljes vérkép, biokémia): Mutatják a vérsejtek állapotát, a máj és a vese működését, illetve a betegség okozta szervkárosodást.
- Vizeletvizsgálat: A veseműködés és a húgyutak állapotának felmérésére szolgál.
Macskák esetében a diagnózis nehezebb, mert általában kevesebb a kifejlett féreg. Náluk antigén- és antitesttesztet is használnak, valamint röntgent és ultrahangot.
Mit jelent, ha a teszt pozitív lett?
Ha a szívféreg-teszt pozitív, az azt jelzi, hogy az állat fertőzött Dirofilaria immitis parazitával. Ilyenkor az állatorvos további vizsgálatokat rendelhet el a fertőzés súlyosságának felmérésére, mielőtt a kezelést elkezdené. Ezek közé tartozhat:
- mellkasröntgen,
- EKG, vérnyomásmérés,
- szívenzimek (pl. NT-proBNP) vizsgálata,
- echokardiográfia,
- további vér- és vizeletvizsgálatok.
A leletek alapján az állatot különböző kockázati osztályokba sorolják (I. osztály: enyhe, IV. osztály: nagyon súlyos, gyakran caval szindróma). A diagnózis után az állatorvos részletesen megbeszéli a kezelési lehetőségeket, a további vizsgálatokat és az ellenőrzések időzítését. Fontos, hogy a gazdi pontosan kövesse az útmutatást, mert a kezelés hosszú és bonyolult folyamat lehet.
Szívféreg-betegség kezelési lehetőségei
A szívférgesség kezelése több lépésből áll, és nagyban függ az állat állapotától és a fertőzés súlyosságától. A kezelés mindig hordoz bizonyos kockázatot, és szoros állatorvosi felügyeletet igényel. A cél a felnőtt és fiatalabb férgek elpusztítása úgy, hogy közben a mellékhatások és szövődmények minél enyhébbek legyenek.
A kezelés előtt az állatorvos alaposan megvizsgálja az állatot, hogy felmérje az általános egészségi állapotot és a szívférgesség okozta károkat. Ez alapján készül el az egyéni kezelési terv.
Kezelési eljárások különböző stádiumokban
A kezelés módja a betegség stádiumától függ:
- 1-2. Stádium (Enyhe-közepes betegség):
- Mozgás korlátozása: A legfontosabb a szigorú pihenés a kezelés teljes ideje alatt. A túl sok mozgás növeli annak esélyét, hogy a férgek elmozduljanak, vérrögök alakuljanak ki, és súlyos szövődmények lépjenek fel.
- Mikrofilaria elleni kezelés: Először szívféreg-megelőző gyógyszert adnak, amely elpusztítja a mikrofilaria lárvákat. Az állatot ezután megfigyelés alatt tartják, mert ritkán súlyos reakció is előfordulhat.
- Doxycyclin és prednisolon: Négyhetes antibiotikum (doxycyclin) és gyulladáscsökkentő (prednisolon) kúra következik. A doxycyclin elpusztítja a Wolbachia baktériumokat, amelyek a szívférgekben élnek, és segítik őket a fejlődésben. A baktériumok kiirtása megkönnyíti a férgek elpusztítását és mérsékli a gyulladást. A prednisolon csökkenti a gyulladást és a tüdőben kialakuló vérrögképződést.
- Melarsomin injekció: Egy-két hónappal a doxycyclin és prednisolon után melarsomin injekciót adnak be, amely a felnőtt férgeket öli meg. Ezután gyakran újabb prednisolon-kúra következik. Egy hónappal később még két melarsomin injekció következik 24 órás különbséggel. Az injekció fájdalmas lehet, ezért fájdalomcsillapítót is kaphat az állat.
- 3. Stádium (Súlyos betegség): Az olyan kutyákat, amelyeknél szívelégtelenség tünetei vannak, először stabilizálni kell, mielőtt megkezdik a szívféreg-kezelést. Ez tartalmazhat antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőket, fájdalomcsillapítókat, speciális diétát, vízhajtót és a szív munkáját javító gyógyszereket.
- 4. Stádium (Caval szindróma): Ilyenkor azonnali műtétre van szükség a felnőtt férgek eltávolítására, mert elzárják a szívből kiáramló vér útját. Ez életmentő beavatkozás.
Macskáknál és vadászgörényeknél jelenleg nincs jóváhagyott gyógyszeres kezelés. Náluk a tüneti kezelés és az állapot stabilizálása a fő cél, például prednisolon, oxigénterápia, infúzió és egyéb támogató eljárások segítségével. Ritkán műtéti eltávolítás is szóba jöhet.
A kezelés menete és gyakorisága
A melarsomin injekciókat általában több lépésben adják. Az Amerikai Szívféreg Társaság ajánlása szerint 3 injekcióból áll a kezelési séma:
| Időpont | Beavatkozás |
|---|---|
| 0. nap | 1. melarsomin injekció |
| +60. nap | 2. melarsomin injekció |
| +61. nap | 3. melarsomin injekció |
Az injekciókat mélyen a hát izomzatába adják, váltott oldalon.
A kezelés alatt és utána szigorú pihenésre van szükség. A férgek az injekció után elhalnak, szétesnek, majd darabjaik a tüdőbe jutnak és ott szívódnak fel. Ez hetekig, sőt hónapokig tarthat, és sok szövődményt okozhat. Emiatt nagyon fontos, hogy a végső melarsomin injekció után még legalább 4-6 hétig, szükség esetén még tovább is, korlátozzuk az állat mozgását.
Kilenc hónappal a kezelés befejezése után újabb szívféreg-teszt következik, hogy lássuk, sikerült-e teljesen kiirtani a férgeket. If the teszt pozitív, további kezelésre lehet szükség.
Mit várhatunk a kezelés után? Prognózis és felépülés
A kilátások attól függenek, mennyire volt súlyos a betegség a diagnózis idején, milyen volt az állat általános állapota, és mennyire sikerült betartani a kezelési előírásokat. Minél korábban derül fény a fertőzésre, annál nagyobb az esély a kedvező kimenetelre.
Enyhébb vagy közepes tünetekkel rendelkező kutyáknál a kezelés sikerarány általában magas. Súlyos eseteknél is lehet sikeres a kezelés, de nagyobb a komplikációk kockázata. A gazdik gyakran tapasztalják, hogy a kezelés után kedvencük energikusabb, jobb az étvágya és a közérzete. Ugyanakkor a korábbi fertőzés maradandó szív- és tüdőkárosodást hagyhat maga után, amely hosszú távon is okozhat problémát, például jobb oldali szívelégtelenséget.
Szívelégtelenségben szenvedő kutyák gyakran élethosszig tartó kezelésre szorulnak (vízhajtók, szívgyógyszerek, alacsony sótartalmú étrend). Fontos tudni, hogy a szívférgességen átesett kutyák nem lesznek védettek a jövőbeli fertőzésekkel szemben, így a további megelőzés elengedhetetlen.
Milyen mellékhatások lehetnek a kezeléseknél?
A szívférgesség kezelése hordoz némi kockázatot, és többféle mellékhatás alakulhat ki:
- Melarsomin injekció mellékhatásai: Leggyakrabban az injekció helyén jelentkező fájdalom, duzzanat, érzékenység mozgáskor. Ritkán steril tályog képződhet.
- Elpusztult férgek okozta szövődmények: Az elhalt férgek darabjai a tüdőbe jutva vérrögöket (tüdőembóliát) okozhatnak. Ez súlyos légzési nehézséget, köhögést, véres köpetet, lázat, levert állapotot és étvágytalanságot válthat ki. Ezek a gondok a kezelés utáni napoktól akár 6 hétig is jelentkezhetnek, főleg ha az állat nincs pihenésre kényszerítve.
- Allergiás reakció (anaphylaxia): Nagyon ritkán súlyos, hirtelen fellépő allergiás reakció is előfordulhat.
- Lelki terhelés: A hónapokig tartó mozgáskorlátozás stresszt okozhat az állatnak is.
Ha a kezelés után bármilyen komoly tünetet észlelünk, azonnal jelezni kell az állatorvosnak. A szövődmények kezelése magában foglalhatja a ketreces nyugalmat, oxigénkezelést, gyulladáscsökkentést és vérrögképződést gátló gyógyszereket.
A szívféreg-betegség megelőzése
A szívférgesség megelőzése a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb módja annak, hogy kedvencünket megóvjuk. Míg a kezelés drága, fájdalmas és veszélyes lehet, a megelőzés viszonylag egyszerű és jól tervezhető. A rendszeresen adott megelőző gyógyszerekkel elkerülhetők a súlyos szövődmények és az állat szenvedése.
Az Amerikai Szívféreg Társaság egész éves megelőzést ajánl, még olyan helyeken is, ahol télidőben hideg van. Egyes szúnyogfajok képesek épületekben is áttelelni, és a klímaváltozás, illetve a vadon élő állatok mozgása is módosíthatja a kockázatot.
Hogyan működnek a megelőző gyógyszerek?
A szívféreg-megelőző készítmények az éretlen, lárva állapotban lévő férgeket pusztítják el. Elölik mind a szúnyogcsípéssel bejutott fertőző lárvákat, mind a szervezetben tovább fejlődő fiatalabb stádiumokat. Ez nagyon fontos, mert a lárvák legkésőbb 51 napon belül olyan fejlődési szintre jutnak, amely ellen a megelőző szerek már nem hatnak jól.
Ezért kell a gyógyszereket pontosan az előírt időközönként adni:
- havonta a szájon át adható vagy spot-on készítményeknél,
- 6 vagy 12 havonta az injekciós megoldásoknál.
Ha késik az adag, az éretlen lárvák kifejlett férgekké válhatnak, amelyek ellen ezek a megelőző szerek már nem hatékonyak. Sok megelőző készítmény egyúttal több bélféreg (például orsóférgek, kampósférgek) ellen is véd.
Mikor és hogyan kezdjük meg a megelőzést?
Az Amerikai Szívféreg Társaság ajánlása:
- kölyökkutyáknál és kismacskáknál a készítmény használati utasítása szerinti legkorábbi életkortól, de legkésőbb 8 hetes korban érdemes elkezdeni a megelőzést,
- vadászgörénynél akkor, amikor eléri a legalább 2 font (kb. 0,9 kg) testsúlyt.
Ilyen fiatal korban még nem szükséges előzetes teszt, mert a férgeknek kb. 6 hónap kell, hogy ivaréretté váljanak és kimutathatóak legyenek.
7 hónaposnál idősebb, korábban nem kezelt kutyáknál a megelőző szer adása előtt antigén tesztet kell végezni, hogy látható-e már fertőzés. Ezt 6-7 hónap múlva meg kell ismételni, majd évente kontroll szükséges.
A megelőző gyógyszereket testsúly alapján adagolják. Mivel a fiatal állatok gyorsan nőnek, célszerű egyszerre csak 1-2 havi adagot megvenni, ha várható testsúlyváltozás. Minden állatorvosi viziten mérjék le az állatot, hogy az adagolás pontos legyen.
Lehet-e természetes úton megelőzni a szívféreg-betegséget?
Jelenleg nincs olyan természetes módszer, amelyről tudományosan igazolták volna, hogy megbízhatóan megelőzi a szívférgességet. A szúnyogcsípések számának csökkentése segíthet (pangó vizek megszüntetése, a kutya kinti tartózkodásának mérséklése hajnalban és szürkületkor), de ez önmagában nem elegendő, mert egyetlen fertőzött csípés is betegséget okozhat.
Az Amerikai Szívféreg Társaság javasolja FDA- vagy EPA-engedéllyel rendelkező, kutyáknak készült rovarirtó készítmények használatát is a szúnyogok számának csökkentésére, de mindig állatorvossal egyeztetve. Ezek kiegészítő módszerek, és nem helyettesítik a szívféreg-megelőző gyógyszereket.
Létezik-e védőoltás a szívféreg ellen?
Jelenleg nincs forgalomban oltás, amely megvédené a kutyákat vagy macskákat a szívférgességtől. A kutatók dolgoznak ezen, de egyelőre a megelőző gyógyszerek jelentik az egyetlen hatékony védelmet. Ezek lehetnek:
- szájon át adható tabletták,
- spot-on (bőrre cseppenthető) készítmények,
- hosszú hatású injekciók.
A készítmény típustól függően havonta, 6 vagy 12 havonta kell adni. Csak olyan megelőző szereket szabad használni, amelyeket az FDA hatásosnak és biztonságosnak talált. Ezek receptre kaphatók, és az állatorvos csak azután írja fel, hogy megvizsgálta az állatot és kizárta a már fennálló fertőzést. Ha fertőzött állat kap megelőző szert, ritka esetben súlyos, akár életveszélyes reakció is felléphet.
Mit tegyünk, ha kimaradt egy adag megelőző szer?
Ha egy havi adag kimarad, vagy késve adták be, azonnal fel kell hívni az állatorvost. Nem elég csak a következő adaggal folytatni, fontos tájékoztatni a doktort a kihagyásról. Általában azt fogja javasolni, hogy azonnal folytassuk a havi megelőzést, és 6 hónappal később végezzünk ellenőrző szívféreg-tesztet. A 6 hónap azért kell, mert ennyi idő alatt fejlődnek kimutathatóvá a férgek.
A kihagyott adag növeli a fertőzés kockázatát, ezért gyorsan kell lépni. Az állatorvos mérlegeli a helyzetet, és ennek megfelelően választja ki a teendőket. A megelőzés pontos betartása létfontosságú, mert a gyógyszerek nagyon hatékonyak, de csak akkor, ha időben és rendszeresen kapja őket az állat.
Gyakran ismételt kérdések a szívféreg-betegségről
Sok gazdit aggaszt a szívférgesség, hiszen komoly, életveszélyes betegségről van szó. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek tisztábban látni, és felkészülni a védekezésre.
A legjobb védelem a megelőzés és a korai felismerés, ezért érdemes tisztában lenni az alapinformációkkal és azzal, mikor kell állatorvosi segítséget kérni.
Milyen gyakori a szívféreg-betegség?
A szívférgesség világszerte ismert, és az Egyesült Államok mind az 50 államában jelen van. Az esetek száma évről évre emelkedik, még olyan régiókban is, ahol korábban kisebb volt a kockázat. Becslések szerint csak az USA-ban több mint egymillió kutya szívférges.
Az előfordulás helyenként és évről évre is változhat. Befolyásolja többek között az időjárás, a szúnyogfajok összetétele, és hogy mennyi vadon élő hordozó (például prérifarkas, róka) él a környéken. Még kevés szúnyoggal rendelkező területeken is megjelenhet a betegség, mert a szúnyogokat a szél messzire elsodorhatja, és a vándorló vadállatok is hozhatják a parazitát.
Lehet-e együtt fertőzött és egészséges állatot tartani?
Igen, együtt tarthatók, mert a szívférgesség nem terjed közvetlenül az állatok között. Mindig szúnyog közvetítésére van szükség. Tehát egy fertőzött kutya nem tudja közvetlenül megfertőzni a mellette élő kutyát, macskát vagy vadászgörényt.
Ha azonban a fertőzött állat vérében mikrofilaria lárvák vannak, egy szúnyog ezt felszívhatja, majd továbbadhatja egy másik, eddig egészséges állatnak. Ezért fertőzött állat esetén hasznos csökkenteni a szúnyogcsípések esélyét (például bent tartás, szúnyogriasztók), és különösen fontos, hogy a többi állat kapjon rendszeres szívféreg-megelőző gyógyszert.
Használhatók-e lejárt szavatosságú gyógyszerek?
Nem, lejárt szavatosságú gyógyszert – így szívféreg-megelőző szert sem – szabad alkalmazni. A lejárati időt olyan vizsgálatok alapján állapítják meg, amelyek garantálják, hogy a készítmény addig megőrzi hatékonyságát és minőségét. Lejárt gyógyszerek ereje csökkenhet, vagy akár veszélyessé is válhatnak.
Mindig ellenőrizzük a szavatossági időt. If a lejárt terméket találunk, biztonságosan semmisítsük meg, és szerezzünk be friss készítményt állatorvostól vagy patikából.
Mi a teendő, ha két hónap kimaradt a megelőzésből?
Ha két egymást követő havi adag kimarad, azonnal fel kell venni a kapcsolatot az állatorvossal. Ez már olyan hosszú idő, amely alatt a lárvák eljuthattak abba a fejlődési szakaszba, amely ellen a megelőző szerek kevésbé hatnak. Az állatorvos általában azt tanácsolja, hogy azonnal kezdjük újra a havi megelőzést, és 6 hónap múlva végezzünk szívféreg-tesztet, hogy kiderüljön, történt-e fertőzés.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kihagyást, és önállóan „pótolni” az adagokat több tabletta egyszerre történő beadásával, mert ez nem feltétlenül ad védelmet, és árthat is. Az állatorvos a helyzet felmérése után tudja megmondani, mi a legbiztonságosabb lépés, hogy csökkentse a fertőzés kockázatát és időben megkezdhesse a szükséges kezelést.
Szólj hozzá